A kulturális stratégia kidolgozása és alkalmazása – kiemelt feladat Szabadka azon kevés nagyvárosok egyike, amelynek nincs kulturális stratégiája. A város jelenlegi helyzetének megértése, a kulturális szokások és szükségletek felkutatása, a kulturális dolgozókkal, művészekkel folytatott párbeszéd elsődleges feladat kell, hogy legyen, ha egy város kulturális életéről beszélünk – mutatott rá Nela Tonković, a Szabadka az erőszak ellen – Szabadkát választom – Nela Tonković koalíció polgármesterjelöltje a tegnapi Teadélután során, amelyen a kulturális és civil szektor képviselőivel folytatott kötetlen, baráti beszélgetést. A kulturával foglalkozókra nehezedő terheket értő és személyesen átélő emberként, s olyan emberként, aki egyúttal a kulturális életben is részt vesz, számtalanszor meggyőződtem e szakmai közösség erejéről és lelkesedéséről is, tette hozzá. A Teadélután résztvevői, a civil szférában dolgozó kulturális dolgozók a város kultúra felé fordulásának, a kritikai gondolkodás és a kortárs kreativitás támogatásának fontosságát hangsúlyozták, természetesen a kulturális örökségről sem feledkezve meg. Hiányosságként kiemelték, miszerint nincs elég hely a városban, ahol összegyűlnének, és ahol olyan kulturális események várnának rájuk, amelyek gazdagítanák, megváltoztatnák őket. Nincsenek autentikus találkozási helyek. Vannak más megoldandó kihívások is, ezek közül az egyik, hogy Szabadkán vannak olyanok, akikhez nagyon ritkán vagy soha nem jutnak el a kulturális tartalmak, akár a külvárosi helyi közösségekről beszélünk, akár azokról, akik bizonyos testi fogyatékossággal élnek, miközben a 21. században az akadálymentesítés a kultúra alapvető jellemzője. Nela Tonković rámutatott, hogy éppen az ilyen dolgok miatt fontosak a közpolitikai stratégiák, így a kulturális is. „Szabadka azon kevés nagyvárosok egyike, amelynek nincs kulturális stratégiája. A kulturális stratégiák fontosak ahhoz, hogy a város megértse, hol tart, feltárja a kulturális szokásokat, és megtudja, mik a polgárok igényei. Azt követően a cselekvési tervek elkészítése is rendkívül fontos. Csakúgy, mint a válaszok a kérdésekre: miért őrizzük városunk bizonyos identitásjegyeit az anyagi és szellemi kultúra területén, és hogyan hozzuk létre autentikus kultúránkat, amely a jövő nemzedékek számára is megmaradnak, a jelenkor lenyomataiként? Ha van kulturális stratégiánk, tudnunk kell a választ ezekre a kérdésekre. A kulturális fejlődés iránya egy városban lehet mélyen tradicionális, de lehet progresszív, hogy valóban megértse, mire van szüksége a mai embernek, és mely helyeken szorul támogatásra, megerősítésre” – mondta a polgármesterjelölt. Hozzátette, hogy a kultúrafejlesztés módja terén Újvidék ideális példa, amely az elmúlt évtizedek művészeti mozgalmai tekintetében Szabadkához hasonlít. Újvidék, amelynek valamikor nem volt kulturális stratégiája, ma már nemcsak van, de tiszteletben tart minden cselekvési tervet, jelentősen megemelte a kultúra anyagi támogatását, az eredmények pedig láthatóak és kézzel foghatóak. „Újvidék jó példa lehetne számunkra. Ott viszont éveken át dolgoztak a stratégián, minden szereplőt bevontak. Az út ki van jelölve számunkra, csak el kell indulni rajta” – hangsúlyozta Nela Tonković.